Visszeres sztentek
Mire való a sztent?
A nők körében ma már minden földrészen többen vesztik életüket szív- és érrendszeri betegségben, mint az összes rosszindulatú daganat, tuberkulózis, malária és AIDS következtében együttesen. Ez azért ijesztő adat, mert a szív- és érrendszeri megbetegedések a megfelelő életmód betartásával dohányfüsttől mentes életmód, részvétel egészségügyi szűréseken, egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás 80 százalékban megelőzhetőek lennének.
Cikkünk áttekinti az érrendszerrel kapcsolatos betegségeket, illetve azok kezelését. Az idei tikkasztó nyárban, a tartós melegben nemcsak a visszérbetegek, hanem az egészséges emberek is megtapasztalhatták, hogy lábukon látványosan kitágultak az erek.
Szó sincs kóros jelenségről, a szervezet így próbálta rendben tartani a hőháztartását.
Az értágulás akkor válik betegséggé, ha állandósul. Ez a betegség egy gyakori, veleszületett érfalgyengeséget jelent, ami idős korra a népesség több mint 30 százalékát érinti. A több milliméteres, olykor akár egy centiméteres tág, kanyarulatos erek a valódi veszélyt jelentő visszerek, amelyek százszázalékos gyógyítására jelenleg nincs eszköze az orvostudománynak — olvasható a Semmelweis Egyetem szakmai anyagában. Az érrendszer puha falú csövekből áll, lent nagyobb a nyomás, mint a test felső régióiban, a láb ezért állandó terhelés alatt van, de normális esetben az erek rugalmassága ellensúlyozza a nagyobb nyomást.
Ahogy idősödünk, visszeres sztentek érfalak meggyengülnek, rugalmatlanná válnak.
Elsősegély tanfolyamok - A visszér stentelése
A folyamatos igénybevétel nyújtja, feszíti az egykor rugalmas rostokat, csakhogy az erek már képtelenek a visszahúzódásra. Ez a visszérbetegség lényege. A teljes körű gyógyítás azért nem lehetséges, mert egy maradandó szöveti elváltozás jön létre, amely idővel súlyosbodhat, visszérgyulladáshoz, trombózishoz, mélyvénás trombózishoz és végül halálhoz vezethet. Az időben kezelt, de már tönkrement ereket csak műtéti beavatkozással lehet gyógyítani. A tapasztalatok szerint az esetek százalékában sajnos kiújul a betegség.
A hajszáleres visszereket műteni sem lehet.
Visszér-elégtelenség otthoni kezelési lehetőségei
Ezeket injekcióval, lézeres úton vagy rádiófrekvenciás módszerrel lehet eltüntetni. A visszérgondok érrendszerünk látványos problémáinak egyike, annak a rendszernek, amelynek pontos működését sokáig nem ismerte az ember. Visszeres sztentek májról például azt hitte, hogy az a vénarendszer központja, és az termeli a vért.
Tévedett abban is, hogy a szív elválasztó falát véráteresztő anyagként képzelte el. A vér útjának irányát, visszeres sztentek ereket azonban meglehetős pontossággal írta le, de az önmagába visszatérő keringésre nem jött rá. A vérkeringés felfedezésének másik jeles előfutára a teológus-orvos, Miguel Serveto — volt, akire a kis vérkör felfedezőjeként emlékezünk. A test érhálózata két vérkört alkot. Az egyik a nagyvérkör, amelyben a vér a szív és a szervezet között áramlik.
A test felé elinduló, oxigénben gazdag visszeres sztentek a szív bal kamrájából az aortán pumpálódik ki, ebből ágaznak le a nagy ütőerek. Ezek az ütőerek mind kisebb és kisebb ágakra bomlanak. Az elhasznált, szén-dioxidban gazdag vért a vénák gyűjtik össze.
Szív stentelés: a művelet leírása, előnyei, rehabilitációja
A nagy véna a szív jobb pitvarába továbbítja a test felől jövő, elhasznált vért. A másik a kisvérkör, amely a szív és tüdő között keringeti a vért. A szív jobb kamrájából induló ütőér a tüdőartéria, a szervezetből származó elhasznált, oxigénben szegény vért továbbítja a tüdőbe. A tüdőben az artériák ugyanúgy kisebb erekre ágaznak el, mint a testi vérkör esetében. A tüdő kapillárisrendszere hálóként veszi körül a tüdőhólyagocskákat.
Ezekből áramlik ki a szén-dioxid a tüdő léghólyagocskáiba, s veszi fel onnan a vér a friss oxigént. A vér a tüdő gázcserélő felületében futó kapilláris erekből egyre nagyobb vénákba gyűlik össze, végül a szív bal pitvarába kerül, majd innen a bal kamrába jut, ahonnan azután az aortán át ismét a test felé áramlik.
Az emberi vérkör Egy felnőtt szervezetében átlagosan öt liter vér található. Szívünk egyetlen nap több mint százezerszer ver, visszeres sztentek átlagosan szer. Egyetlen szívverés 0,7 deciliter vért továbbít, így percenként 5 liter vért, azaz összes visszeres sztentek megmozgatja a szív.
Egészség a visszértágulatoktól egy meghökkentő adat: szívünkön naponta több mint liternyi vér áramlik keresztül.
A vérkeringés felfedezésében alapvető szerepet játszott az angol William Harvey —aki ben doktorált Padovában, majd nem sokkal azután, hogy visszatért Angliába, az anatómia és a sebészet tanárává nevezték ki a londoni Royal College of Physiciansben.
Korszakalkotó, ban, Frankfurtban megjelent művének címe: Exercitatio anatomica de motu cordis et sanguinis in animalibus Anatómiai értekezés a szív és a vér mozgásáról az élőlényekben. Harvey a támadásokkal szemben nem védekezett, mivel szerinte alapvető igazságot feltáró műve nem szorul magyarázatra.
Meggyőződése volt, hogy a tudományos módszertan alapján egyértelműen bizonyította, hogy a szív pumpálja a folyamatos körforgásban lévő vért a testben, és mint ilyen, zárt rendszert alkot.
Úttörő felfedezését olyan korábbi felismerésekre alapozhatta, mint például a véna- és szívbillentyűk leírása és a tüdőn átmenő kisvérkör magyarázata.
- A visszér stentelése Szív stentelés: a művelet leírása, előnyei, rehabilitációja Felsőoktatás az "Orvostudomány" szakterületen.
- Koszorúér betegség az érelmeszesedés következtében jön létre, mely érintheti a verőerek többségét is.
Egyszerű és bárki által megismételhető tapasztalással leírta a kisvérkört, a nagyvérkört, a teljes keringést, amire addig senki nem gondolt. Csak az artériák és vénák közötti pontos átmenetet nem tudta igazolni, mivel nem használt mikroszkópot. Azzal a kérdéssel sem foglalkozott, miért kering a vér, pusztán a mechanizmust fejtette meg.
Marcello Malpighi — visszeres sztentek anatómus és hisztológus szövettannal foglalkozóa mikroszkopikus boncolástan megalapítója, XII. Ince pápa orvosának érdeme a kapilláris vérkeringés felfedezése, és ő írta le először a vörösvértesteket is.
A vérrel, vérkeringéssel kapcsolatos felfedezések sorában a következő igazán nagy felfedezés a bécsi születésű osztrák orvos és biológus, Karl Landsteiner — nevéhez fűződik. Landsteinert az tette híressé, hogy ben felfedezte az emberi vércsoportokat, amiért ben megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.
Landsteiner ban kezdte el kutatni a sikertelen vérátömlesztések okát.
Visszeres sztentek Visszér krasmama
Saját magától és öt munkatársától vett vérmintából 30 vérkeverékből álló sorozatot készített, majd egy éven át tesztelte a vérmintákat. Megállapította, hogy az egyes személyektől származó vér másokéval keveredve a vörösvértestek kicsapódásához vezet, ám ez nem minden visszeres sztentek következik be.
Landsteiner arra a következtetésre jutott, hogy e kicsapódás két antigén A és B meglétével, illetve hiányával magyarázható.
- Lehetséges-e a visszér nyomásterápiája?
- Sztent beültetés Érszűkület kezelése Sebészet: minden területet művelnek Új műtéti technikákkal, a sérvműtétenél a feszülés mentes eljárással, valamint laparoszkóppal végzett műtétek körének szélesítésével igyekszik megfelelni a korszerű sebészeti eljárásoknak a dunaújvárosi kórház általános sebészeti osztálya.
Vizsgálatainak részleteit novemberében a bécsi orvosi hetilapban közölte. Az Rh-faktort Alexander S. Wiener — amerikai kutatóval közösen fedezte fel ben a visszeres sztentek vörösképű makákók vérében. Bár később világossá vált, hogy az emberi és az állati antitestek nem azonosak, a vércsoportrendszer elnevezése Rh máig nem változott.
Az orvostudomány történetének egyik kulcsmozzanata volt az emberi vércsoportok meghatározása, hiszen a sikeres transzfúziók révén az akkori orvosok már az első világháború visszeres sztentek sokak életét mentették meg, illetve e felfedezés nélkül a sebészet, a törvényszéki orvostan, a transzplantáció sem tartana ott, ahol napjainkban. Ám, hiába a korszakalkotó felfedezések, a korszerű módszerek, a magyar lakosok önpusztító életviteléből adódó megbetegedések következményeit alig tudják ellensúlyozni a modern eljárások.
A következmény: Magyarország évtizedek óta az első helyen áll Európában a középkorú férfiak és nők infarktus okozta halálozásában, kórházi kezelésében.
Ez a tendencia igen kismértékű javulást mutatott az elmúlt néhány évben, és így továbbra is a rangsor élén vagyunk. Igazán jelentős eredményt az úgynevezett elsődleges, széles társadalmi szintű megelőzés: életmódoktatás már az iskoláskorban, étrendi szokások alapvető változása, mozgáskultúra fejlesztése, a szociális helyzet javítása és a társadalmi-politikai stressz csökkentése hozna. Ezen a területen hatalmasak a lehetőségeink. A várható élettartamnak Magyarországon tapasztalható meghosszabbodása és között meghaladta az Európai Unió legfejlettebb országainak átlagos élettartam-növekedését.
A Miközben a népesség öregedett, a heveny szívizomelhalásban elhunytak száma az A kiemelkedően jó eredmények visszeres sztentek azonban a hazai szív-érrendszeri halandóság több mint kétszerese az EUök átlagának.
A mortalitási adatok megfeleződése részben a hazai korszerű kardiológiai ellátás továbbfejlődésének köszönhető. Itthon 17 olyan kardiológiai központ működik, amely a hét minden napján, a nap 24 órájában fogadja a betegeket, és képes minden igényt kielégítő ellátásukra. Visszeres sztentek a központokban évente 18 ezer szívkatéteres műtétet végeznek, ebből 12 ezer akut, vagyis azonnal végrehajtandó beavatkozás, míg a fennmaradó hatezer előre tervezhető.
A kardiológiai központok hálózata mára jól kiépült Magyarországon, és az egész népesség számára elérhetővé vált. A korszerű ellátáshoz hozzá tartozik a korai felismerés, az alapvető helyszíni diagnosztikai lépések, terápiás feladatok ellátása.
A töretlen fejlődés ellenére további teendő azoknak a rizikótényezőknek a kiküszöbölése, amelyek a civilizált társadalomban ehhez a betegséghez vezetnek. A civilizált társadalmakban élők koleszterinszintje például messze meghaladja a természeti népeknél mért értékeket, és ez jócskán hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek nagy számához a fejlett országokban.
Ebbe a körbe tartozik a koronária betegség. A legsúlyosabb szövődménye a halálos szívizominfarktus. A koronária betegség tulajdonképpen a szívet ellátó nagy- és kiserek érelmeszesedéses, érfali gyulladásos betegsége, amely fokozatos visszeres sztentek megvastagodás, úgynevezett plakk általi vagy hirtelen vérrög következtében kialakuló érelzáródáshoz vezet.
Ez a betegség is többrizikós, vagyis multifaktoriális eredetű: azaz örökletes és szerzett, egyéni hatások együttese miatt alakul ki. A koszorúér-szűkületek terápiája elsősorban szívkatéterezéssel és egy speciális fémhálónak stent az érhálózaton keresztüli beültetésével történik; a stent egy vezetőhuzal segítségével, összenyomott állapotban visszeres sztentek útjára. A beavatkozás során a kívánt helyet elérve, a stentet az alatta lévő ballon felfújása segítségével alakítják a megfelelő méretűre.
Az orvosegyetem honlapján olvasható tanulmány szerint az országban visszeres sztentek mintegy 18 ezer szívkoszorúér-tágítást végeznek. Az elmúlt években komoly fejlődés tapasztalható a stentek előállításában, ennek köszönhető a speciális gyógyszerbevonatú eszközök megjelenése.
