Vérszegénység visszér. Györgytea Vérszegénység - Györgytea

Ma Erik és Alexandra napja van. Holnap Ivó és Milán napja lesz. Felszínes visszérgyulladás A felszínes visszérgyulladás szuperficiális tromboflebitisz vagy flebitisz a felszíni vénákban kialakult gyulladást és vérrögképződést jelenti A betegség leggyakrabban vérszegénység visszér láb felszínes vénáit érinti, de az ágyék vénáinál is jelentkezhet.

Gyakran visszértágulásos betegekben fordul elő; a legtöbb betegben azonban, akinek varikózus visszerei vannak, egyáltalán nem alakul ki. A várix még az enyhe sérüléstől is begyulladhat.

Vérre megy!

A mélyvénás trombózistól eltérően, ami nagyon csekély gyulladással jár, a felszínes visszérgyulladás heveny gyulladásos reakció, aminek következtében a trombus szorosan a véna falához rögzül, és leszakadásának esélye kisebb. Anémia, vashiány A vashiányos vérszegénység anémia oka a hiányos vérszegénység visszér kiürült vasraktár, amely a vörösvértest képzéséhez kellene A vashiányos vérszegénység rendszerint lassan alakul ki, mivel a szervezet vasraktárainak felhasználása hónapokig is eltarthat.

A vasraktárak tartalékának csökkenésével arányosan a csontvelő kevesebb vörösvértestet termel. Ha a raktárak kimerültek, nemcsak a vörösvértestek száma lesz alacsonyabb, hanem kórosan kisebbek is lesznek.

A vashiány a vérszegénység egyik leggyakoribb oka, aminek hátterében felnőttekben leggyakrabban vérzés áll. Férfiakban, illetve posztmenopauzában lévő nőkben vashiány általában emésztőrendszeri vérzésre utal.

5 lépés a vashiány és a vérszegénység ellen

Menopauza előtt álló nőkben a havi menstruációs vérzés okozhat vashiányt. Vashiányt okozhat még a helytelen, túl kevés vasat tartalmazó táplálkozás, különösen csecsemőknél, kisgyermekeknél, serdülő lányoknál és terhes nőknél.

Bővebben a betegségről A vashiány tünetei A vashiányos vérszegénység tünetei fokozatosan alakulnak ki, és hasonlóak az egyéb vérszegénység tüneteihez. Amennyiben az orvos vérszegénységet diagnosztizál, vashiány irányába mindig végez vizsgálatokat.

A vészes vérszegénység előfordulása

Vashiány esetén a vörösvértestek kicsik és halványak. Meghatározzák és összehasonlítják a vas és a transzferrin a vörösvértesteken kívüli vasat hordozó fehérje vérszintjét. A vashiányt legpontosabban a ferritin vasat raktározó fehérje vérszintjének meghatározásával lehet vizsgálni: alacsony ferritin szint vashiányra utal. Bizonyos körülmények között azonban a ferritin szintje vérszegénység visszér lehet, mivel magas értéket kapunk májkárosodás, gyulladás, fertőzés és daganat esetében, ilyenkor az orvos a sejtfelszínen lévő transzferrinkötő-fehérje transzferrin receptor szintjét határozza vérszegénység visszér.

A diagnózis felállításához esetenként csontvelő biopsziára lehet szükség, mellyel a csontvelőben lévő vérsejtek vastartalmát lehet meghatározni. A vashiány kezelése Mivel a vashiány leggyakoribb oka vérzés, az első lépés a vérzés helyének felkutatása. Normális étrendből származó vasbevitel nem fedezi az idült vérzés okozta vashiányt, és a szervezet vasraktára is kicsi, ennek megfelelően az elvesztett vasat pótolni kell.

Kapcsolódó tartalmak

Vashiányos vérszegénység esetén legalább héten át kell pótolni a vasat, még ha a vérzést sikerült is megállítani. A vaspótlás rendszerint szájon át megoldható, és a vas legjobban vérszegénység visszér szívódik fel, ha reggeli előtt fél órával vesszük be C-vitaminnal együtt narancslé vagy C-vitamin tabletta.

A vas pótlását a normális vérkép elérését követően még 6 hónapig szokták folytatni a szervezet vasraktárainak teljes feltöltése céljából. A beteg megfelelő vasellátottsága rendszeres vérvizsgálatokkal igazolható.